Profile
Szolnok városában egészen a 20. század közepéig egyetlen egyházközség volt, a váci egyházmegye ekkor, 1947. április 29-én az eddigi egyet öt egyházközségre osztotta fel. Így jött létre a Jézus Szíve plébánia, amely 1947. május 31-én a szegényházi kápolnában állt fel.
A plébánia templomát, amely 1933-ban épült, ugyan Szent József tiszteletére szentelték, ám a köznyelv szegényházi kápolnaként ismerte, eredetileg ugyanis ahhoz tartozott. Az 1920-as évek derekán, az újonnan emelt szegényház egy teljesen felszerelt kápolnát is kapott, azzal egy folyosó kötötte össze. Az intézmény lelkésze 1925-ben az a Majsai Mór volt, aki később a Magyar Szentföld, a budapesti Szentföldi Múzeum alapítójaként ismert. A váci egyházmegye 1926-ban Radvánszky Józsefet nevezte ki a kápolna lelkészévé, aki két évtizeden át nagy odaadással végezte a hívek lelki gondozását és elkötelezett támogatója volt egy új plébánia felállításának.
Az önálló lelkészség, valamint a hozzá tartozó templom gondolata ugyanis már ekkoriban megfogalmazódott. Ám hiába az egyház képviselőinek kérvényei, a hívek adományai, a város által kiutalt parcellák, az új templom építésének ügye éveken át csupán terv maradt. Így, hosszas várakozást követően végül a szegényházi kápolna kibővítéséről határoztak, és 1933-ban megkezdődtek az építési munkálatok és ez év október 1-én Hanauer Á. István megyés püspök felszentelte a Szent József templomot. Egy évvel később pedig, 1934-ben a váci egyházmegye megbízásából P. Bersányi Balázs ferences rendi plébános felszentelte az első harangot is. Még ez év márciusában, Szent József napján a szegényházi templom első búcsújára is sor került. 1935-ben Budai Sándorné Munkácsi Anna kőkeresztet állítatott fel az épület előtt, majd hamarosan a lourdesi Szűzanya barlangja is felépült, az oltárképet, valamint a falfestményeket pedig Márton Lajos festőművész készítette 1939-ben.
Ilyen előzmények után alakult meg az önálló plébánia 1947-ben Jézus Szíve tiszteletére, a templom titulusa azonban ezt követően is Szent József maradt. Ebben az évben már dr. Nagy János, a szolnoki fiúgimnázium hittanára a szegényház lelkésze, majd 1953-tól Bárány Dezső, 1961-től Rácz István, 1970 után pedig Himfy Ferenc a plébános. Az újonnan alapított plébánia hitélete sokat köszönhet P. Zolotnoki Oktávnak, aki 1949-ben engesztelő lelkigyakorlatot tartott a templomban. Itt tartózkodása alatt létrehozta az állandó szentségimádást 210 résztvevővel, a skapulárét pedig 350 főnek adta fel.
A templomot 1972-ben felújították, és a közelben lévő, még 1947-ben vásárolt és a plébániához tartozó ház szintén renováláson esett át a 70-es években. 1995 után Farkas János, 2004-től pedig dr. Huszka Mihály áll a plébánia élén. Néhány évvel később, 2009-ben a lelkészi feladatok ellátását a Szolnok Belváros plébánia veszi át, 2019 óta pedig Lédeczi Dénes irányításával zajlik a hitélet.
A szolnoki Jézus Szíve plébániához tartozik a város szívében álló Xavéri Szent Ferenc kápolna is. Az 1733-ban épült műemlék jellegű épület eredetileg fogadalmi kápolna volt, Szolnok lakosai a pestisjárványok emlékére emeltették az akkori városon kívül, ott, ahova a járvány áldozatait temették. A barokk stílusú épület napjainkban az Ady Endre és a Kápolna utcák kereszteződésében áll.
Map
Sorry, no records were found. Please adjust your search criteria and try again.
Sorry, unable to load the Maps API.
Description
Szolnok városában egészen a 20. század közepéig egyetlen egyházközség volt, a váci egyházmegye ekkor, 1947. április 29-én az eddigi egyet öt egyházközségre osztotta fel. Így jött létre a Jézus Szíve plébánia, amely 1947. május 31-én a szegényházi kápolnában állt fel.
A plébánia templomát, amely 1933-ban épült, ugyan Szent József tiszteletére szentelték, ám a köznyelv szegényházi kápolnaként ismerte, eredetileg ugyanis ahhoz tartozott. Az 1920-as évek derekán, az újonnan emelt szegényház egy teljesen felszerelt kápolnát is kapott, azzal egy folyosó kötötte össze. Az intézmény lelkésze 1925-ben az a Majsai Mór volt, aki később a Magyar Szentföld, a budapesti Szentföldi Múzeum alapítójaként ismert. A váci egyházmegye 1926-ban Radvánszky Józsefet nevezte ki a kápolna lelkészévé, aki két évtizeden át nagy odaadással végezte a hívek lelki gondozását és elkötelezett támogatója volt egy új plébánia felállításának.
Az önálló lelkészség, valamint a hozzá tartozó templom gondolata ugyanis már ekkoriban megfogalmazódott. Ám hiába az egyház képviselőinek kérvényei, a hívek adományai, a város által kiutalt parcellák, az új templom építésének ügye éveken át csupán terv maradt. Így, hosszas várakozást követően végül a szegényházi kápolna kibővítéséről határoztak, és 1933-ban megkezdődtek az építési munkálatok és ez év október 1-én Hanauer Á. István megyés püspök felszentelte a Szent József templomot. Egy évvel később pedig, 1934-ben a váci egyházmegye megbízásából P. Bersányi Balázs ferences rendi plébános felszentelte az első harangot is. Még ez év márciusában, Szent József napján a szegényházi templom első búcsújára is sor került. 1935-ben Budai Sándorné Munkácsi Anna kőkeresztet állítatott fel az épület előtt, majd hamarosan a lourdesi Szűzanya barlangja is felépült, az oltárképet, valamint a falfestményeket pedig Márton Lajos festőművész készítette 1939-ben.
Ilyen előzmények után alakult meg az önálló plébánia 1947-ben Jézus Szíve tiszteletére, a templom titulusa azonban ezt követően is Szent József maradt. Ebben az évben már dr. Nagy János, a szolnoki fiúgimnázium hittanára a szegényház lelkésze, majd 1953-tól Bárány Dezső, 1961-től Rácz István, 1970 után pedig Himfy Ferenc a plébános. Az újonnan alapított plébánia hitélete sokat köszönhet P. Zolotnoki Oktávnak, aki 1949-ben engesztelő lelkigyakorlatot tartott a templomban. Itt tartózkodása alatt létrehozta az állandó szentségimádást 210 résztvevővel, a skapulárét pedig 350 főnek adta fel.
A templomot 1972-ben felújították, és a közelben lévő, még 1947-ben vásárolt és a plébániához tartozó ház szintén renováláson esett át a 70-es években. 1995 után Farkas János, 2004-től pedig dr. Huszka Mihály áll a plébánia élén. Néhány évvel később, 2009-ben a lelkészi feladatok ellátását a Szolnok Belváros plébánia veszi át, 2019 óta pedig Lédeczi Dénes irányításával zajlik a hitélet.
A szolnoki Jézus Szíve plébániához tartozik a város szívében álló Xavéri Szent Ferenc kápolna is. Az 1733-ban épült műemlék jellegű épület eredetileg fogadalmi kápolna volt, Szolnok lakosai a pestisjárványok emlékére emeltették az akkori városon kívül, ott, ahova a járvány áldozatait temették. A barokk stílusú épület napjainkban az Ady Endre és a Kápolna utcák kereszteződésében áll.