Szolnok–Szandaszőlős plébánia

A Szolnok szandaszőlősi plébániát mindössze néhány évtizeddel ezelőtt alapították, ami nem meglepő, hiszen a 18-19. század folyamán a terület még viszonylag gyéren lakott volt. A szolnoki ferencesek feljegyzései szerint 1776-ban mindössze négy gyónásra jogosult személy él az akkoriban szőlőskertek területén, 1828-ban pedig mindössze egy lakóházról tudunk. A 19. század közepén „Szandapuszta” Wodiáner Sámuel birtokába kerül, aki kastélyt, majd 1954-ben templomot építettet a Szentkereszt tiszteletére, amely egyben a család temetkezési helyéül is szolgált. A hitélet néhány évtizeddel később újabb lendületet vett, az uradalom lakosai ugyanis 1889-ben kőfeszületet állítottak, amelynek felirata „Emeltette a szandai szöllő közbirtokosság 1889”. Néhány évre rá, 1902-ben az egykori Nyárfa dűlőben (ma Kiss János utca) szobrot állítottak Szent Orbán tiszteletére. 

Az ott élők számának fokozatos emelkedése miatt (1900-ban már 1667 állandó lakosa volt az uradalomnak) az igények is növekedtek, így a városrészben 1911-ben a nagybirtokosok és a helyi szőlősgazdák adományaiból kápolnát építettek. A kápolnát, melynek megépítését Dr. Körösy Lajos szőlőbizottsági elnök és Árva Ferenc szolnoki ferences plébános helynök is szorgalmazta 1911-ben szentelték fel, a 230-ban vértanúhalált halt Szent Orbán pápa tiszteletére. Az, hogy a szőlők és a szőlőművesek védőszentjére esett a választás, szépen kifejezi a templom egységét a tájjal, illetve a lakossággal, hiszen „Szandapusztán” akkoriban más mezőgazdasági ágak mellett több ezer holdon szőlőművelést folyt.

Az apró kápolnát Pápay Antal szolnoki építész építette, az egykori padokat, valamint az ajtót pedig Majláth Gyula és Dusek Ferenc helyi asztalosok készítették. Az oltárkép is ebben az évben készült, Szent Orbán pápát ábrázolja ünnepi díszben, hármas koronával a fején, pásztorbottal, illetve egy tál szőlővel a kezeiben. A nagyméretű olajfestményt Szirmai Antal festőművész vitte vászonra. A szentély fölötti boltíven az alábbi felirat olvasható: „Szent Orbán könyörögj érettünk!”.

Az 1930-as években a kápolnát kibővítették, a hívek adományaiból új homlokzatot, szentélyt, valamint sekrestyét csatoltak az épülethez. A napjainkban is ebben a formájában látható plébániatemplomot 1934. szeptember 30-án Dr. Hanauer Árpád István váci püspök szentelte fel. A hívek lelki gondozását 1947-ig a szolnoki ferences atyák végezték, ebben az esztendőben azonban expositurát hoztak létre, a váci püspök ez év október 5-én megalapította a szandaszőlősi plébániát, így annak élére egyházmegyés pap került. A lelkészség nevét egy évvel később Szolnok-Szőlők-re változtatták, 1951-ben pedig Szandaszőlőst kurácia rangra emelték.

Az egyháztörténeti dokumentumok szerint a terület hitélete ezt követően felélénkült, 1948-ban megalapították az egyházközségi fiú- és lánycsoportot, a helyi lelkipásztor pedig a családlátogatások mellett 4 állami iskolában végzett hitoktatást. A templom is folyamatosan szépült, 1957-58 során ifj. Máriahegyi János budapesti szobrászművész elkészítette Szent István, Szent László, Szent Imre, Szent Erzsébet, Szent Margit, valamint Kapisztrán Szent János szobrát, de az ő keze munkája a Jézus és Mária nevét ábrázoló klasszicizáló fafaragásos pajzsok is. Mivel a korábbi, fából készült összerogyott, 1966-ban új vas harangláb épült, 1977-ben pedig a sekrestyét is átalakították. A hét szentséget és az Anyaszentegyházat ábrázoló színes üvegablakokat Perczel Dénes budapesti építész készítette 1980-ban, a karzat pedig 2004-ben épült. Ezen 2011-ben egy digitális orgona is helyet kapott. Mindemellett az 1889-ben a közbirtokosság által emelt kőfeszület ma a templom déli oldalán, a harangláb előtt áll és 2002-ben az épület kertjébe szállították át az 1902-ben, ismeretlen művész által megformált Szent Orbán pápa festett homokkő szobrát is.

A templom titulusának ünnepe május 25-én van, napjainkban, a szandaszőlősi Szent Orbán búcsú a legnépszerűbb a térségben, a környékbeli településekről is sokan látogatják.