Profile
Noha Szarvason a reformátusok száma az 1910. évi népszámlálás szerint 570 főre tehető, ugyanakkor a szarvasi református egyház története 1918-tól veszi kezdetét, ugyanis ez év februárjában került sor az egyházalakító közgyűlésre. Az első önálló szarvasi református gyülekezet magját 27 fő képezte. A gyülekezet első lelkipásztorát, Paulik Bélát 1918. augusztus 4-én választották meg. Beiktatásáig Darabos Sándor nyugalmazott református lelkész, valamint Papp István főgondok intézték a gyülekezet ügyeit.
Az anyagi források szűkössége és a templomépítés elmaradása alapjaiban határozta meg a gyülekezet életét. Ebből kifolyólag a helyi református istentiszteletek különböző helyszíneken, úgymint iskolai tanteremben, evangélikus templomban, valamint árvaházban kerültek megtartásra, majd az 1950-es évek közepétől a parókia átalakításával kialakított imaházban. Azonban az ’50-es évek végétől az erőltetett szekularizáció következtében a gyülekezet eseményeinek látogatottsága visszaesett, amelyet a parókia infrastrukturális fejlesztései és a missziós tevékenység élénkítésére irányuló törekvések tudtak némileg ellensúlyozni.
Noha a templomépítésre irányuló szándék már egészen az 1918-as esztendőtől megfogalmazódott – a törekvés előmozdítása érdekében 1921 márciusában megalakították a templomalap szervező bizottságát –, az építkezés megvalósulásáig egészen 2002-ig kellett várni, amikor is Pentaller Attila (a jelenleg is hivatalban lévő lelkész) kezdeményezésére meg nem indultak a munkálatok. Végül a szarvasi református templom felszentelésére 2009 pünkösdjén került sor.
Térkép
Sorry, no records were found. Please adjust your search criteria and try again.
Sorry, unable to load the Maps API.
Leírás
Noha Szarvason a reformátusok száma az 1910. évi népszámlálás szerint 570 főre tehető, ugyanakkor a szarvasi református egyház története 1918-tól veszi kezdetét, ugyanis ez év februárjában került sor az egyházalakító közgyűlésre. Az első önálló szarvasi református gyülekezet magját 27 fő képezte. A gyülekezet első lelkipásztorát, Paulik Bélát 1918. augusztus 4-én választották meg. Beiktatásáig Darabos Sándor nyugalmazott református lelkész, valamint Papp István főgondok intézték a gyülekezet ügyeit.
Az anyagi források szűkössége és a templomépítés elmaradása alapjaiban határozta meg a gyülekezet életét. Ebből kifolyólag a helyi református istentiszteletek különböző helyszíneken, úgymint iskolai tanteremben, evangélikus templomban, valamint árvaházban kerültek megtartásra, majd az 1950-es évek közepétől a parókia átalakításával kialakított imaházban. Azonban az ’50-es évek végétől az erőltetett szekularizáció következtében a gyülekezet eseményeinek látogatottsága visszaesett, amelyet a parókia infrastrukturális fejlesztései és a missziós tevékenység élénkítésére irányuló törekvések tudtak némileg ellensúlyozni.
Noha a templomépítésre irányuló szándék már egészen az 1918-as esztendőtől megfogalmazódott – a törekvés előmozdítása érdekében 1921 márciusában megalakították a templomalap szervező bizottságát –, az építkezés megvalósulásáig egészen 2002-ig kellett várni, amikor is Pentaller Attila (a jelenleg is hivatalban lévő lelkész) kezdeményezésére meg nem indultak a munkálatok. Végül a szarvasi református templom felszentelésére 2009 pünkösdjén került sor.